A bélben élő mikrobák segítik az emésztést, részt vesznek egyes tápanyagok előállításában, és alakítják az immunrendszer működését. A kutatók ma már azt is vizsgálják, hogy a bélrendszer állapota miként függhet össze a hangulattal, a stresszre adott válasszal és a gondolkodással. A kapcsolat ígéretes kutatási terület, de még nem ad egyszerű magyarázatot a lelki panaszokra.

Kétirányú jelzések a bél és az agy között

John Cryan, az írországi University College Cork idegkutatója közel két évtizede vizsgálja a mikrobiom és az idegrendszer kapcsolatát. A bélből érkező jelzések több úton juthatnak el az agyhoz: közvetítheti őket a bolygóideg, az immunrendszer, illetve a bélmikrobák által termelt vegyületek. Ha a bélben gyulladás alakul ki, az az immunfolyamatokon keresztül a közérzetet is befolyásolhatja.

A stressz és a mikrobiom kapcsolata kétirányú lehet. Állatkísérletekben a korai megterhelés nyomán megváltozott a bélbaktériumok összetétele, a mikrobák állapota pedig hatással volt arra, hogyan reagáltak később az állatok a stresszre. Egy egérvizsgálatban egy meghatározott Lactobacillus-törzs mérsékelte a stresszválaszt, ehhez azonban szükség volt a bolygóideg működésére. Az eredmény érdekes, de önmagában nem bizonyítja, hogy ugyanaz a baktérium embernél is hasonló hatást fejt ki.

A paleolit étrend kapcsán is felmerülhet, hogyan hat az étkezés a bélflórára. A mikrobiom táplálékát többek között a rostok adják, ezért a zöldségek, hüvelyesek és teljes értékű növényi alapanyagok változatos fogyasztása segítheti a bélbaktériumok sokféleségét. Az étrend összetétele azonban csak egy tényező: az alvás, a gyógyszerek, az egészségi állapot és a tartós stressz szintén számít.

Mit bizonyítanak az állatkísérletek?

Egyes kísérletekben pszichiátriai betegséggel élő emberektől származó bélmikrobákat juttattak rágcsálók szervezetébe. Depressziós páciensektől vett minták után a patkányoknál szorongásra emlékeztető viselkedést és a jutalmak iránti kisebb érdeklődést figyeltek meg. Ez arra utal, hogy a mikrobiom befolyásolhat bizonyos folyamatokat, de nem igazolja, hogy önmagában a bélflóra okozza a depressziót. Az emberi lelkiállapotot számos tényező alakítja, ezek egymással is kölcsönhatásban állnak.

Az öregedést vizsgáló egérkísérletben fiatal állatok mikrobiomját idősebbeknek adták. A kutatók változásokat mértek az immunrendszerben és a memóriával összefüggő hippokampuszban, az idős egerek pedig jobban teljesítettek bizonyos labirintusfeladatokban. Más laboratóriumok is vizsgálták az eredményt, de az állatokon kapott megfigyelésből nem következik, hogy embereknél a székletátültetés alkalmas lenne az öregedés vagy a memóriazavar kezelésére.

Rost és fermentált ételek a hétköznapokban

A mindennapi étkezésben egyszerű lépés lehet többféle rostforrást választani. Inulin található például a cikóriában, a póréhagymában és az articsókában; ezt a rostot a bélmikrobák egy része hasznosítani tudja. Fermentált ételeket is fogyaszthatsz, ha jól tolerálod őket. Egy kisebb vizsgálatban a több rostot és fermentált ételt tartalmazó étrendet követő résztvevők stresszszintje nagyobb mértékben csökkent, ám a megfigyelés megerősítéséhez hosszabb, nagyobb létszámú kutatásokra van szükség.

Probiotikum választásakor nézd meg, hogy pontosan milyen baktériumtörzset tartalmaz, és vizsgálták-e klinikai körülmények között. A „jótékony baktériumokat tartalmaz” felirat önmagában nem bizonyítja, hogy a készítménynek igazolt egészségügyi hatása van. Csökkent immunműködés esetén a szedéséről előbb egyeztess orvossal, mert bizonyos probiotikumok kockázatot jelenthetnek. A szabadidődben összeállított heti menüben pedig kis változtatásokkal is növelheted az elfogyasztott rostforrások változatosságát.

A PaleoCentrum paleolit étrendhez kapcsolódó élelmiszereket és étrend-kiegészítőket is kínál. Ez nem helyettesíti az orvosi kivizsgálást vagy a mentális panaszok szakember általi kezelését. A bél és az agy kapcsolatáról egyre több adat gyűlik, de a jelenlegi eredmények alapján a változatos étkezés támogató lépés lehet, nem pedig gyors vagy biztos gyógymód.