A leghajtósabb hét, a határidők szorítanak, erre te reggel kaparó torokkal, lázasan ébredsz. Az első gondolatod a munka, a feladatok, a főnököd reakciója. Aztán jön a második, sokkal nyomasztóbb kérdés: „Mi lesz a fizetésemmel? Milyen papír kell? Pontosan mit kell most tennem?”
A betegség önmagában is elég kellemetlen, de a vele járó adminisztrációs és anyagi bizonytalanság csak tovább ront a helyzeten. Munkavállalóként elengedhetetlen, hogy tisztában legyél a jogaiddal és a kötelezettségeiddel, amikor le kell mondanod a munkát egészségügyi okokból. Ha ismered a szabályokat, magabiztosan tudod kezelni a helyzetet, elkerülheted a konfliktusokat és a kellemetlen anyagi meglepetéseket.
Ki jogosult betegszabadságra?
A válasz rendkívül egyszerű: minden munkavállaló, aki Magyarországon munkaviszonyban áll. Ha van egy érvényes munkaszerződésed, akkor a törvény szerint jogosult vagy betegszabadságra.
Ez a jogosultság a munkaviszonyod első napjától megillet, függetlenül attól, hogy próbaidőn vagy-e, vagy már évek óta dolgozol az adott cégnél. Fontos kiemelni, hogy ez a munkaviszonyhoz kötődik. Ha például megbízási szerződéssel vagy vállalkozóként dolgozol, rád más szabályok vonatkoznak (ők táppénzre lehetnek jogosultak, de betegszabadságra nem).
A betegszabadság időtartama
Ez az egyik leggyakrabban félreértett pont. Fontos különbséget tenni a betegszabadság és a táppénz között. Képzeld el úgy, mint a védelem két szintjét.
Az első szint a betegszabadság. Minden naptári évre 15 munkanap betegszabadság illet meg. Ezt az időszakot a munkáltatód fizeti, a béred egy meghatározott százalékában. Ha év közben kezdesz egy új munkahelyen, akkor a 15 nap időarányos része jár neked.
Mi történik a 16. naptól? Ha a betegséged elhúzódik, és kimerítetted az éves 15 napos keretedet, a 16. naptól már nem betegszabadságon, hanem táppénzen leszel. A táppénzt már nem a munkáltató, hanem az állami egészségbiztosítási pénztár folyósítja, és az összege is alacsonyabb. A táppénz maximális időtartama egy év.
A betegszabadság díjazása
A betegség miatti keresőképtelenség sajnos anyagi kiesést is jelent. A betegszabadság idejére nem a teljes fizetésed kapod meg.
A törvény szerint a betegszabadság idejére a távolléti díjad 70%-ára vagy jogosult. A távolléti díj leegyszerűsítve az alapbéredből és bizonyos pótlékokból tevődik össze. Ahhoz, hogy pontosan lásd, forintra lebontva ez mit jelent a te béred esetében, érdemes egy online betegszabadság kalkulátort használni. Ez a leggyorsabb módja, hogy kiszámold a várható összeget, és ne érjen meglepetés a fizetésnapon.
A betegszabadság igénylésének menete és a szükséges dokumentumok
A folyamat nagyon logikus és egyszerű, ha követed a lépéseket.
- Azonnali értesítés: Az első és legfontosabb dolgod, hogy amint tudod (lehetőleg még a munkaidőd kezdete előtt), értesítsd a közvetlen felettesedet vagy a HR-osztályt, hogy betegség miatt nem tudsz bemenni dolgozni. Ezt megteheted telefonon, e-mailben vagy a cégnél megszokott csatornán. Ez a te kötelezettséged!
- Orvosi vizsgálat: Menj el a háziorvosodhoz (vagy ügyeletre). Az orvos megállapítja a keresőképtelenségedet, és eldönti, hogy hány nap pihenőre van szükséged.
- A kulcsdokumentum: az „orvosi igazolás” Az orvos kiállít egy hivatalos igazolást a keresőképtelenségről, amit a köznyelvben csak „táppénzes papírnak” hívunk. Ez a legfontosabb dokumentum, enélkül a távolléted igazolatlan lesz.
- Az igazolás leadása: Az orvostól kapott igazolást a lehető leghamarabb juttasd el a munkáltatódnak. Sok helyen elfogadják szkennelve vagy lefotózva, de az eredeti példányt is le kell majd adnod a bérszámfejtéshez. Kérdezz rá a cégednél bevett szokásokra!
Munkavállalói jogok és kötelezettségek betegszabadság alatt
Betegszabadság alatt a munkaviszonyod továbbra is fennáll, de bizonyos jogok és kötelezettségek módosulnak.
Jogaid:
- Felmondási védelem: A törvény szerint a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyodat felmondással a betegség miatti keresőképtelenség ideje alatt. Ez a védelem a betegszabadság és az azt követő táppénz teljes időtartamára vonatkozik, plusz még az azt követő 15 napra. Ez az egyik legfontosabb védőháló a számodra.
- A gyógyuláshoz való jog: A betegszabadság célja a pihenés és a gyógyulás. Nem vagy köteles ezen idő alatt munkát végezni, e-mailekre válaszolni vagy telefonos megbeszéléseken részt venni.
Kötelezettségeid:
- Értesítési kötelezettség: Ahogy fentebb írtuk, köteles vagy haladéktalanul jelezni a keresőképtelenségedet.
- Igazolási kötelezettség: Köteles vagy orvosi igazolással alátámasztani a távollétedet.
Együttműködési kötelezettség: Az orvosi utasításokat be kell tartanod, és mindent meg kell tenned a gyógyulásod érdekében (pl. ágynyugalom betartása). A munkáltató ellenőrizheti (vagy ellenőriztetheti), hogy valóban a lakhelyeden tartózkodsz-e és betartod-e az orvos előírásait.
